A mutáció csodákra képes.
A skót lógófülű macska vadonatúj, ám mégis régi keletű fajta. Régebbi természettudományos leírások ugyanis emlegetnek bizonyos lógó fülű cicákat, amelyeket Kínában "fedeztek fel" a zoológusok.
Nem tudni pontosan, hogyan kerültek ezek a minden bizonnyal spontán mutáció révén kialakult macskák Skóciába, mindenesetre a napjainkban látható legtöbb ilyen fajta cica egy Susie nevű, fehér színű és lógó fülű nősténytől származik.
Ez a fáma szerint valamikor az 1960-as évek elején jelent meg az egyik skóciai farmon. S miután a lógó fül: mutáció; és ha lógó fülű egyedeket pároztatnak egymással, az rendszerint torz utódokat eredményez, a skótok ezeket a cicákat olyan álló fülű macskákkal pároztatták, mint például a brit és az amerikai rövid szőrű cicák.
Egyelőre korántsem próféta a saját hazájában; legalább annyi az ellenzője, mint a híve!
A skót lógó fülű kismacskák normális, hegyes, álló füllel jönnek a világra. Füleik kéthetes koruk körül kezdenek lekonyulni. Minden alomban, ahol az egyik szülő skót lógófülű, lesz néhány kiscica ilyen mutáns génnel.
(forrás: haziallat.hu; wikipédia)
Elég furcsa kinézetet ad a fajtának a lógó fül, de szerintem szép, ugyanakkor nem tudom mellette vagy ellene álljak.
